Féreg lárvák, Mi a bélférgesség?

Teljes szövegű keresés Férgek Ismét egy olyan állatcsoport, amely a mai korszerű, a származástani féreg lárvák alapján rendszerező állattanban már nem szerepel. Mivel azonban könyvünk célja a legfontosabb és leginkább szembetűnő hazai állataink bemutatása, mindenekelőtt azokat az állatokat ismertetjük, amelyekkel az ember mindennapi életében vagy a természetet járva leggyakrabban találkozik.

Gyakori hazai örvényférgek a tejfehér és a gyászos planária A legegyszerűbb szervezetű férgek a laposférgek Platyhelminthes állattörzsébe tartoznak.

Mivel szervezetük nemcsak féreg lárvák, hanem igen sok esetben az élősködő életmóddal összefüggő másodlagos féreg lárvák is mutat, ezért rokonsági viszonyaik, törzsfejlődési kapcsolataik eléggé homályosak. Korszerű rendszerezésük finomságaival, vagy vitás kérdéseivel ezért itt, most nem is törődünk, hanem a gyakorlati szempontból fontos csoportok és fajok bemutatására korlátozzuk figyelmünket.

A májmétely Régebben, főleg nedves, mocsaras legelőkön tartott juhokban és szarvasmarhákban gyakori volt a féreg lárvák Fasciola hepaticaamely a máj károsításával és az epevezeték elzárásával az állatok elhullását okozza. Emberben is előfordulhat, ha fertőzött állat máját nem kellően átsütve fogyasztja.

Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a féreg lárvák mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot féreg lárvák férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés  lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, és hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre. A betegség lehet a kórokozó elpusztítására tett kísérletnek, például immunpatológiai reakciónak a következménye is.

Ennek a fajnak a köztesgazdája a Lymnaea truncatula nevű apró mocsári csiga. A petéből létrejövő miracidium csillós lárva ebbe az állatba hatol be, itt leegyszerűsödve ún.

Benne ivartalan úton nagyszámú embrió jön létre a következő, már szabadon élő nemzedék: a farkos cercaria lárváké. Ezek a lárvák faroknyúlványukkal a vízben szabadon úsznak, majd a vízparti növényzeten megtapadva betokozódnak.

A legelő állatba ezek a betokozódott féreg lárvák kerülhetnek be, amelyekből a végleges gazda szervezetében kialakul az ivarérett féreg. Vannak azonban még bonyolultabb nemzedékváltakozású mételyek.

Féreg lárvák pl. Ennek első köztesgazdája egy szárazságtűrő csigafaj Helicellaa belőle kirajzó cercariák egy második köztesgazdába: valamilyen hangyafajba kerülve ún.

Szövődmények Mi a bélférgesség? A parazitózis kórokozói lehetnek egysejtűek protozoonokilletve többsejtűek paraziták. A magyar nyelvben az egysejtűek okozta fertőzéseket nem nevezik bélférgességnek, ellentétben az angollal, ahol ezt a kettőt egy kalap alá veszik. Nálunk csak a többsejtű, mozgó, szervezetben esetleg vándorló, lapos vagy hengeres férgek által okozott fertőzéseket nevezik bélférgességnek. Fontos kiemelni, hogy a férgek általában két formában lehetnek jelen a szervezetben: vagy féreg lárvák féregként, amikor a féreg tényleges gazdája az ember, vagy pedig peteként, illetve letokozódott lárvaként.

Ennek hatására a féreg lárvák rágóival görcsös testtartásban fűszálra kapaszkodik, a legelő állat a fűvel együtt leharaphatja. Így kerül a metacercaria a végleges gazdaállatba, ahol ivarérett féreggé fejlődik. A mételyfertőzések ma féreg lárvák nálunk eléggé ritkák, a lándzsásmételykór egyes Földközi-tenger környéki, külterjes juh- és kecsketartó vidékeken gyakori.