Galandfereg merete. Galandférgek

Magyarra átültette és kibővítette: Dr.

Kotlán Sándor. Általánosan elfogadott nézet szerint a galandférgek a mételyektől származtak le, amit egyebeken kívül az a körülmény is igazolni látszik, hogy a galandférgek egy kis csoportja Cestodaria különleges bélyegei alapján valóban mételyek és galandférgek közt átmeneti, összekötő kapocsnak tekinthető.

A galandférgek összes galandfereg merete fajai kivétel nélkül, galandfereg merete mint a mételyek, élősködő életmódot folytatnak. A mételyekkel közös jellemvonásaik közül kiemelhető, hogy köztakarójuk kifejlett korukban csillóktól mentes, továbbá, hogy egyetlen, kevésszámú fajt számláló családtól eltekintve, galandfereg merete hímnős.

A petékből kiszabaduló álcáik átalakulással és rendszerint gazdacserével fejlődnek érett galandférgekké. Lárvakorukban különböző gerinctelenekben és gerincesekben, kifejlett korukban kivétel galandfereg merete gerincesek bélcsatornájában élnek. Itt a félig-meddig megemésztett táplálék korlátlan mennyiségben rendelkezésükre áll s ezzel magyarázható, hogy úgy szájnyílásuk, mint emésztőcsatornájuk, mint felesleges szerv, a hanyatló átalakulás folytán teljesen eltűnt s galandfereg merete táplálékfelvétel a külbőrön át osmotikusan történik.

Amióta a természettudomány a galandférgeket ismeri, ismételten változott a felfogás arra nézve, hogy a galandféreg testét egyetlen állategyednek vagy ellenkezőleg állattelepnek tekintsük-e, továbbá, hogy a galandféreg melyik végét mondjuk elülső s galandfereg merete hátulsó végének. Napjainkban azonban egységesen azt valljuk, hogy mind a számos, mind pedig a csak néhány ízből álló galandféreg-láncolat egyetlen galandfereg merete, melynek ízelt voltát s a szaporítószerveknek ízenként való megismétlődését a fajfenntartás utáni törekvéssel kell és kielégítően lehet is magyaráznunk.

Nézzük azt, hogy milyen általános felépítésű valamely galandféreg és kövessük egyúttal a képeken feltüntetett állatok bonctani adatait. Ha egy ép és teljes példányt akár élő állapotban, akár pedig megfelelő módon konzervált állapotban van alkalmunk figyelmesen megszemlélni, fel fog inworm gyógymód, hogy a galandféreg sűrűn egymás mellé illesztett, nagyjában négyszögletes alakú képleteknek, az ú.

Ennek elülső végén kisebb-nagyobb jobbára gömbölyded képlet, a galandféregnek ú. Az ember símafejű galandférge Taenia saginata goete. Három galandféreg-fajnak feji vége és érett ízei: a Taenia solium L. A scolexet tehát a galandféreg elülső végének mondjuk, amelyből az összes többi íz a fejlődés folyamán kisarjadzik. A scolexen nem egyébre, mint pusztán a bél nyálkahártyáján való megkapaszkodás céljára szolgáló berendezések tűnnek fel rendszerint csak megfelelő nagyítóeszközök igénybevétele során.

Ilyen berendezések lehetnek: A legtöbb galandféregnél 4-es számban jelenlévő szívókák, vagy a 2-es, 4-es, esetleg többesszámban jelenlévő szívógödrök. Ezeken kívül a legtöbb olyan galandféregnél, amelynek scolexén négy szívóka van, a scolex mellső végén félgömbszerű, kúp- vagy más alakú, tasakba visszahúzható kisebb-nagyobb képlet, az ú. Ilyen horgok kivételesen pl.

Bélférgek, bélférgesség

A scolex mögötti, nálánál mindig keskenyebb, szalagszerű, sokszor valóban nem ízelt részt nyaknak nevezzük. Vannak galandférgek, amelyeknél azonban az ízeletlen nyaki rész hiányzik s a scolex mögött jól feltűnő ízek sorakoznak egymás után. Az ízek fokozatosan nagyobbodnak s ezzel arányosan belsejükben is az ivarszervek mind tökéletesebb fejlettségben jelennek meg. Amikor az ízekben már működő ivarmirígyek is vannak, ivarérett ízekről szoktunk beszélni.

Az ivari működéssel kapcsolatban a peték befogadására szolgáló szerv, a méh mindinkább tágul s az íznek mind nagyobb területét elfoglalva a már feleslegesekké vált mirígyeket szarvasmarha szalagféreg tojás húsban, amikor végeredményben az galandfereg merete ízet csupán a petékkel telt méh tölti ki.

Ezeknek az ú. A scolex szakadatlanul termeli az ízeket, ezek, galandfereg merete lassan tovahaladó láncszemek, a fejlődésben fokozatosan előrejutva, ivarérettekké, majd teljesen érettekké válnak s ennek megfelelően szülőanyjuktól, a scolextől mindinkább távolodnak, mígnem ők is leválnak a közös láncolatról és külvilágra jutnak. Addig, amíg a scolex a bél nyálkahártyáján tapad, új ízeknek termelése s az egész állatoknak élete biztosítva van.

Szakadjon le a galandfereg merete bár közvetlenül a scolex mögött, – amint ez féreghajtószerek beadása után gyakran előfordul – az állat mégis él s csakhamar az ízeknek hosszú láncolatát továbbtermeli.

• A Wikimédia Commons tartalmaz Galandférgek témájú kategóriát.
• Galandférgek Cestoda Közel három és fél ezer, az élősködő életmódhoz magasfokúan specializálódott féregfaj tartozik ebbe az osztályba.
• Állattan | Digitális Tankönyvtár
• Ektoparaziták jelentése
• Tudja-e, melyik az élővilág leghosszabb állata?

Éppen azért azt látjuk, hogy pl. Ama régebbi felfogásnak, hogy a galandféreg láncolat nem egyéb, mint önálló egyedeknek tekinthető ízek alkotta állattelep, legfőbb támasza az volt, hogy a levált ízek egy ideig nemcsak életben maradnak, hanem önálló mozgást is végeznek. Ha azonban a galandférgeknek anatómiai felépítését tanulmányozzuk, csakhamar olyan viszonyokat ismerhetünk fel, amelyek kétségtelenné teszik galandfereg merete, hogy az galandfereg merete láncolatot csupán egyetlen állategyednek kell tartanunk.

Ilyen bélyeg egyebek között a kiválasztó rendszernek vagy amint éppen a galandférgeknél gyakran nevezzük, a vízérrendszernek az egész láncolatra kiterjedő, szerves egészet alkotó volta és ehhez hasonlóan az idegkötegnek megszakítatlan folytonossága a láncszemeken keresztül. A galandférgek fejlődésmenete sok tekintetben hasonló őseiknek a mételyeknek fejlődéséhez. A hátulsó, ú. Ezeknek, hogy tovább fejlődhessenek, a külvilágra kerülve megfelelő köztigazdákba kell jutniok.

Ez utóbbiakban lárvákká, borsókákká, hólyagférgekké cystici fejlődnek ki. A borsókának vagy hólyagféregnek teste rendszerint gömbölyded s ebben visszatüremkedve foglal helyet a kifejlett galandféregéhez mindenben hasonló scolex vagy pedig galandfereg merete scolexeknek egész tömege.

Bélféreg: okok, tünetek, kezelés - HáziPatika

Orvosok, természetbúvárok galandfereg merete a legrégibb idő óta ismerték úgy a borsókákat, mint a kifejlett galandférgeket, azonban sokáig nem galandfereg merete azt, hogy ezek nem egyebek, mint ugyanannak az állatnak különböző fejlődési formái. Igen nagy horderejű volt ez a felfedezés, mely egyben galandfereg merete kísérletes vizsgálatoknak, kutatásoknak új útját, irányát jelölte meg. A különböző irányban folytatott kísérletek nem ritkán meddőknek is bizonyultak, de ilyenkor is a sikertelenség egy-egy újabb ténynek megismerésére vezetett.

Említésre méltó pl. Küchenmeisternek mulatságos mozzanatokban is bővelkedő az az esete, mikor a természetvizsgálók góthai gyűlésén, ben felfedezéséről beszámolt s ama előzőleg már több ízben sikeresen végrehajtott kísérletét, hogy a nyúlak hasüregében élő borsókából ennek megetetése után a kutya belében az ivarérett galandférget, a Taenia pisiformist galandfereg merete, kutya híján macskával akarta megismételni.

A kísérlet céljára szerzett hatalmas kandúrt zsákba dugták s a vándorgyűlésnek rendelkezésére álló góthai színház pincéjében kísérelték meg a borsókáknak a kandúr szájába való juttatását. A kandúr, mintha tudta volna, hogy a kísérlet úgy sem fog eredménnyel járni, tőle telhetőleg védekezett, nagyokat fújt, karmolt, harapott, amíg végre a beadás mégis sikerült.

Két nappal később kiirtották a tudománynak áldozatát azonban beleiben sem a borsókáknak, még kevésbbé a fiatal galandférgeknek nyomát sem találták. A sikertelen kísérlet végeredményben mégis annak a megismerésével járt, hogy a különböző borsókák csak bizonyos, megfelelő állatokban fejlődnek ki ivarérett galandférgekké.

A Küchenmeister felfedezése nyomán meginduló kutató vizsgálatok feladatává vált kísérletekkel megállapítani azt, hogy egy-egy adott borsókaféleség milyen állatokban nő galandfereg merete, másrészt pedig azt, hogy galandfereg merete galandférgek álcáinak a köztigazda milyen szerveiben kell tartózkodniok, milyen vándorlást kell végezniök, míg a már ismert hólyagféreggé kifejlődnek.

Azt már tudták, hogy a petékből az álca nem jut ki a szabadba, hanem annak valamely meghatározott galandfereg merete, pl. A kísérletek során kiderült, hogy az említett állatoknak emésztőnedvei a peték burkát megemésztik, az álca kiszabadul burkaiból s a bélcsatorna falába furakodva a vér- és nyirokáram útján vándorlásnak indul.

• Létrehozva:
• Bélféregből több is van, néhány fajtájuk képes még a véráramba is bejutni.
•  Отсюда выглядит просто отлично.
• Brehm: Az állatok világa / III. OSZTÁLY: GALANDFÉRGEK (CESTODARIA RUD.)
• Parazitatabletták széles skálájú hatású emberek számára
• A legjobb gyógyszerek a férgek gyermekei számára
•  - Мы кое-что упустили.

Galandfereg merete során különböző szervekbe, a májba, galandfereg merete tüdőbe, a vesékbe, csontokba, agyvelőbe, izomzatba jut, ahol a további fejlődés, illetve az átalakulás következik be. A különböző galandféregfajok álcái galandfereg merete meghatározott szervekben fejlődhetnek borsókává. Amikor az álca vándorlása során e szervbe jut, leveti magzati horgait s burokkal körülzárt apró hólyagcsává alakul, melyben mind több és több folyadék gyülemlik fel.

A kis hólyag belsejében csakhamar a scolex kezdeménye tűnik fel.

Félmilliárd év viszontagságait is túlélte e legnépszerűtlenebb állatcsoport

Ez az utóbbi betüremkedett állapotban úgy galandfereg merete a hólyagban, mintha a kesztyűnek egyik ujját befelé gyűrnők. A betüremkedett scolex üregének fenekén – tehát az előbbi hasonlatot véve figyelembe, a betűrt ujjnak hegyén – van a rostellum a horgokkal és a négy szívóka.

Ha galandfereg merete scolexet kitüremkedett helyzetben – úgy amint ez a galandféregnél szokott lenni – képzeljük el, akkor az említett részek a borsókának elülső végén helyeződnek, mögöttük galandfereg merete rendszerint ráncokba szedett nyaki rész van, holott a borsóka hátulsó végét maga a hólyag alkotja. Az ilyen szerkezetet mutató borsóka az ú.

Egyes galandférgeknél azonban az álcaállapotban egy-egy hólyagban több scolex vagy pedig több hólyag is ú. Ezeket a lárvaformákat az első esetben coenurusnak, a másik esetben echinococcusnak nevezzük.

Uborkamagképű galandféreg (Dipylidium caninum) - csak egyszerűen

A borsókák keletkezési helyükön változatlanul maradnak meg addig, amíg gazdájuk élete zavartalan. Ha azonban véletlenül az történik, hogy a borsókák gazdájukkal vagy gazdájuk egyes részeivel olyan másik gazdának emésztőcsatornájába jutnak, mely alkalmas továbbfejlődésükre, – pl. Az emésztőnedvek hatására a borsóka scolexe kitüremkedik s a bélbe jutva, a bél nyálkahártyáján galandfereg merete s belőle az ízek sarjadzása megindul.

A galandférgek teljes fejlődési köre tehát a következő szakokból tevődik össze: 1. A galandféreg fejlődése tehát annyiban egyszerűbb, mint a mételyeké, hogy a petéből kikelt álca egy gazdacserével maga galandféreggé lesz, nincs tehát nemzedékváltás, galandfereg merete azonban bonyolultabb a fejlődésmenetük, hogy az átalakulás, metamorphosis, melyen a gazdacserével kapcsolatban átmennek, bonyolódottabb, mint a mételyeké.

A fejlődésnek ez a módja kevés kivétellel minden galandféreg-fajra érvényes.

A kivételek közé tartozik pl. Viszont a Hymenolepis nana nevű galandféregben a fejlődés annyira megrövidül, hogy az álca ugyanabban a gazdában, melyben a borsóka-stádium a bélben kialakul, egyben folytatólagosan galandféreggé is nő.

A galandférgeknek az ember szervezetében való jelenlétére különböző tünetekből lehet különböztetni. Ilyenek gyomor- és bélgörcsök, galandfereg merete, hányás, szédülés, epileptikus rohamok, vérszegénység, lesoványodás. Ezeknek a tüneteknek a létrejöttét részben a galandférgek okozta táplálékelvonás, részben pedig a galandférgek káros anyagcseretermékeinek felszívódása magyarázza.

Az esetek nagy részében azonban jelenlétükről az ember csak akkor értesül, ha már érett ízeik eltávolodnak. A ma ismert galandféreg-fajok száma már megközelíti az ezret.

Élettartamuk a fajok szerint változó. Galandfereg merete fajok néhány hónapig, rendszerint tavasztól őszig, mások viszont megtelepedésük után esetleg évekig tartózkodhatnak gazdájuk emésztőcsatornájában, önként érthető azonban, hogy csak a galandfereg merete az, mely valóban ilyen hosszú életkort ér el, mert hiszen az ízek megérésük után ellökődnek a láncolattól, helyüket állandó utánpótlás folytán fiatalabb ízek foglalják el, amelyeknek ismét csak az a sorsuk, hogy előbb-utóbb a külvilágra jussanak.

A kifejlett galandfereg merete hasonlóan a lárvák borsókák élettartama is olykor igen tetemes, Braun adatai szerint pl. Galandfereg merete soliumnak a szemben ülő borsókája 20 évig is életben marad. A galandférgek szerveződésére és biológiájára vonatkozó fenti általános adatok után, vessünk egy futó pillantást e csoportnak változatos képviselőire, s főleg galandfereg merete, amelyek akár tisztán tudományos nézőpontból, különleges felépítésük vagy életviszonyaik, akár pedig gyakorlati nézőpontból, emberben és egyes háziállatainkban való élősködésük folytán bennünket közelebbről érdekelnek.

A galandférgeknek legősibb képviselői a Cestodaria néven ismert csoportnak tagjai, galandfereg merete a métely-ősökre emlékeztető bélyegeiket a legszembetünőbben őrizték meg. Ezeknek lapos, levélszerű testén sem ízeltséget, sem különálló feji részt scolexet nem látunk. Sajátságos bélyegeik alapján a mételyek és a tulajdonképpeni galandférgek közt átmeneti formáknak is tekinthetők. Egyik nálunk is előforduló fajuk az Amphilina foliacea Galandfereg merete.

Mindenképpen a mételyekre emlékeztető bonctani sajátságokat árulnak el az egyes szerzők által az előbbi csoporthoz sorolt, mások szerint a már a tulajdonképpeni galandférgekhez tartozó Caryophyllaeidae-családnak tagjai.

Ezeknek egyik gyakori faja a már mintegy esztendő óta ismert Caryorhyllaeus mutabilis Rud. E különös alakú lény feji végén sem szívókák, sem horgok nincsenek, rajta ellenben sajátszerű redők keletkeznek, amelyek segítségével akár csak valódi szívógödrökkel, a bél nyálkahártyáján megtapad. Főleg pontyfélék bélcsatornájában található. Teste nem ízelt, azaz az egész test egy ivarérett íznek értékével bír. Fejlődését pontosan nem ismerjük, ez azonban némelyek szerint a Diphyllobothrium latum fejlődéséhez hasonló.

Ezidőszerint csak első köztigazdáját, a Tubifex tubifex nevű gyűrűsférget ismerjük mint olyant, melyben a procercoid lárvaforma galandfereg merete. Valószerű, hogy a végleges lárvastádium valamely másik gazdában fordul elő. Másik idesorolható ősi faj az Archigetes appendiculatus Rátz. Mindazonáltal ivarérett féregről van szó, melynek szívógödrei és működő udvarmirígyei is vannak. Legfeltünőbb bélyege a test végéhez illesztett farokszerű nyúlvány.

Egyes szerzők az Archigetes-fajokat ivaréretté vált procercoidoknak tekintik, főleg azért is, mert fejlődésük közvetlen, köztigazdára szükségük nincsen. Apró gyűrűsférgekben Tubifex, Limnodrilus-fajok szoktak élősködni.

Nem csupán természettudományi, hanem orvosi, állatorvosi nézőpontból fontos fajokat foglal magába s Diphyllobotriidae-család, melynek egyik legismertebb képviselője az embernek az ú.

Az ízek laposak, szélesek, s az egész féreg az galandfereg merete közepén helyeződő barnásszínű, boglárszerű méh vagy petetartó által sajátságosan tarkázott. Figyelemreméltó bélyege a féregnek még az is, hogy az ivarnyílás az ízek lapközepén, nem pedig miként a galandférge nagy többségében, az ízek szélén található. A széles galandféreg elterjedési köre igen nagy. Mégis úgylátszik, hogy ősi fészkei egyrészt a Balti-tenger környéke, másrészt a svájci tavak vidéke.

A Balti-tenger környékéről keleti és délkeleti irányban galandfereg merete elterjedt, úgyhogy Oroszországban, Romániában, Turkesztánban és Kelet-Ázsiában napjainkban is gyakori.

Tünetek és kezelés galandféreg fertőzés esetén

A svájci tavak környékén igen gyakori galandfereg merete hajdan, nem ritka ma sem, de elterjedési köre itt már jóval szűkebbre szorult, mint a XVIII.

Újabb időben Amerikában is honossá lett, minden valószínűség szerint a Balti-tenger galandfereg merete, Finnországból, a Skandináv félszigetről származó bevándorlók révén. Nálunk nem fordul elő.

A széles galandféreg elterjedését sajátságos fejlődési menete és egyes vidékek lakosságának ama szokása magyarázza, hogy a halakat, illetve azoknak egyes részeit nyersen fogyasztják el.