Helminthosporium turcicum elleni védekezés
Kukorica levelbetegsegek
A kukorica által elõállított biológiai energiára a termelõ ember mellett több élõ szervezet tart igényt. Közéjük tartoznak a károsító állatok és a betegséget okozó kórokozók, valamint a víz, tápanyag és fény elvonásával a gyomnövények.
A kukoricát egészséges növénynek tartottuk. Napjainkban megszaporodott a kártevõ állatok és kórokozók fajszáma. Újabb veszélyt jelentenek a magas hõmérsékletû nyarakon a gyapottok bagolylepke és a honosodás folyamatát élõ amerikai kukoricabogár. Gradáció esetén visszatérõ szerepe van a terricol rovarlárváknak drótférgek, pajoroka vetési bagolylepkének és a levéltetveknek.
Helminthosporium turcicum elleni védekezés kórokozók közül a fuzáriumokkal minden évben számolni kell. Összeállítottuk a - eddig ismert esetek alapján esetleg szükséges - növényvédelmi beavatkozásokat igénylõ, védekezéseket magába foglaló táblázatot a kukorica egymást követõ fenológiai állapotának figyelembe vételével.
A másik két táblázatban felsoroltuk azokat a kárt okozó állatokat, majd kórokozókat, amelyek esetenként gradációt ill. Megjelöltük azokat a fenológiai szakaszokat, amelyben az egyes fajok fellépésére lehet számítani. Utalunk az eredményt hozó védekezési eljárásokra. Helminthosporium turcicum elleni védekezés leírását adjuk az újonnan jelentkezett gyapottok bagolylepkének és az amerikai kukoricabogárnak, amelyek ismeretét nem nélkülözheti a termelõ a sikeres védekezések megvalósításához.
A helminthosporium turcicum elleni védekezés évtizedekben hazánk területén csak alkalomszerû elõfordulásával találkoztunk. Kárt okozó egyedszámban való elõfordulásáról bõl és ból vannak ismereteink. A károkozás mindkét esetben csak egy-egy évig tartott, ami szintén bizonyíték arra, hogy vándorlepke fajjal állunk szemben. Az utóbbi évtizedben változott a helyzet, mert óta kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan károsít. Egyedszáma tõl csökkenést mutatott, de a és helminthosporium turcicum elleni védekezés újabb növekedést tapasztaltunk.
Galériák A kórokozóról Gyakori, de kis jelentőséggel bíró kórokozó. Látványos tüneteket okoz a leveleken. Azokon a területeken, ahol nem öntöznek, csak ősszel jelentkezik, de terméskiesést ilyenkor is csak ritkán okoz.
Az is egyértelmûvé vált, hogy évente több nemzedéke fejlõdik ki, emiatt egyelõre nagy a szakmai bizonytalanság, mert nem tudjuk pontosan, hogy a folyamatos kártétel az évenként ismétlõdõ bevándorlásból vagy a fajt képviselõ egyedek egy részének a hazai áttelelésébõl következik. A károsított növények köre A nemzetközi és hazai tapasztalatokra hagyatkozva helminthosporium turcicum elleni védekezés bizonyítékok vannak arra, hogy táplálékválasztása alapján sok tápnövényû polifág faj.
- Milyen férgek csökkentik a hemoglobint
- Vissza A meleg, párás, csapadékos időjárás sem csak a kukorica termésképzésének kedvez, hanem a kukoricán és benne élő, élősködő, a termést minőségében és mennyiségében is befolyásoló, a termelő szempontjából károsító szervezetek felszaporodásának is.
- Kukorica LEVÉLBETEGSÉGEK | DEKALB ®
- Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3.
- Féreg jelentese
- A kukorica kelés utáni növényvédelme
- Hogyan lehet elpusztitani fereg tojasokat egy lakasban
Ismert tápnövényeinek száma Ez tehát azt jelenti, hogy a különbözõ növényállományokba tartozó fajokon táplálkozik, ami szempontjainkból megítélve kárt jelent. Az eddigi vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a táplálkozó hernyók zavarmentes kifejlõdésének egyik feltétele a növények generatív részeinek fogyasztása.
Az augusztus-szeptemberi tömeges lepkerajzást a szeptember-októberi lárvafejlõdés és a vele együtt járó kártétel követte.
Kártevők, betegségek meleg,csapadékos, párás időben
A lárvák mérhetõ termésveszteséget okoztak kukoricán, különösen érzékeny kártétellel a csemege-kukoricán. Károk keletkeztek a dohányültetvényekben, paprika, paradicsom, zöldborsó és a dísznövény pl. Ebben a ciklusban újabb növényfajok kerültek a károsítottak körébe. Közéjük nyert besorolást a szõlõ, az õszi búza, a borsó, a napraforgó, a cukorrépa, a lucerna, a saláta, a káposzta, a brokkoli, a zeller, a póréhagyma és az almafa csemetéi.
A nemzetközi irodalom sok más tápnövényrõl, így többek között a gyapotról és a cirokról is tudósít. A tojásokból kikelt fiatal lárvák elõször a bibeszálakat bajusz fogyasztják, amelyek mindegyikét a csõ végéig rágják. A csuhé-levelek alatt a csõ végén kezdik a szemek fogyasztását.
A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés
Több esetben fiatal lárva is együtt károsít. Kifejlõdve azonban mindig csak egy lárva található, ami egyértelmûen kannibalizmusra utaló jelenség. Ezek a lárvák ellentétben a kukoricamollyal, a csutkát soha nem károsítják.
Dohány állományokban tapasztalható a levelek karéjos rágása, ami a dohány ipari értékesítésének helminthosporium turcicum elleni védekezés veti fel. A paprika és a paradicsom bogyó-termésének oldalán vagy a kocsány közelében ill. A lepkék érési táplálkozás céljából a virágzó növényeket keresik fel és ez azt is eredményezheti, hogy ezeknek a növényeknek a leveleire helyezik el tojásaikat. A kikelõ lárvák a vegetatív részeket és a már közben kifejlõdött generatív szerveket fogyasztják.
Ilyen helminthosporium turcicum elleni védekezés példa a borsó és a zöldbab hüvelyesedõ állapota. A kikelt fiatal lárvák átrágják a hüvely falát és a fejlõdésben lévõ magvakat fogyasztják. A szõlõfürtöt alkotó bogyók felületén lévõ tojásokból kikelt lárvák pontszerûen megrágják annak bõrszövetét.
Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)
A táplálkozás során a berágások mérete növekszik és a bogyó húsába mélyül. Az idõsebb hernyók a tömött fürtökbe húzódnak, ott szövedéket készítenek és annak védelme alatt rágják a termést. A sérüléseken megtelepszik és rothadást indukál a szürkepenész Botrytis cinerea.
A tejes érésben lévõ õszi búza kalászokban a szemeket fogyasztják a lárvák. A dísznövények közül a gerbera és szegfû virágának alapi részét rágja meg és annak elfogyasztásával tönkreteszi a növényt, megsemmisíti annak kereskedelmi értékét. A kardvirág esetén a generatív részek fogyasztásával okozza a kárt.
Táplálkozás során károsítja a vágott virág kereskedelmi értékét jelentõ sziromleveleket is. A kártételek növényekhez kötött idõrendi sorrendben követik egymást, ami a fenológiai szakaszok és a lárva táplálékigényének egybeesését jelenti. Ennek megfelelõen elõször júniusban az õszi búzán és a borsón, június végétõl szeptember végéig a kukoricán, július végén, augusztus elején paprikán, paradicsomon és a káposztaféléken, nyár végén a szõlõn, dohányon helminthosporium turcicum elleni védekezés a napraforgón károsít.
Fejlõdésmenetének éves alakulása Állandó elterjedési területén báb állapotban telel a talajban. A migrációban résztvevõ lepkék Közép-Európába, így helminthosporium turcicum elleni védekezés is eljutnak. Kedvezõ ökológiai feltételek alakulása mellett valószínûsíthetõ, hogy részleges kis létszámú telelés - fõleg üvegházakban - nálunk is megvalósulhat. Az áttelelt bábokból kirajzó lepkék gyurusférgek kultakaro növényeken folytatnak érési táplálkozást, kopulálnak és tojást raknak.
A tojások elhelyezése a növényfajtól függõen történhet a levél, a virágbimbó, a termés kalász, bogyó, hüvely felületére. Az embrionális fejlõdés után kikelt lárvák táplálkoznak és 6 lárva-stádium után, tehát 5 vedléssel érik el a kifejlett lárva állapotot.
Bábozódási céllal a talajba vonulnak és ott fedett bábbá alakulnak. A bábokból nyáron helminthosporium turcicum elleni védekezés, tavasszal pedig hét múlva kelnek ki az imágók és megkezdõdik az újabb lepkenemzedék rajzása.
Fusarium Head Blight in Winter Wheat
Fõ elterjedési területén évente nemzedék fejlõdik ki. Hazánk területére május végén, júniusban érkeznek déli irányból az elsõ rajzó lepkék. Az utódnemzedék lárvái június-júliusban fejlõdnek és táplálkozás közben kárt okoznak.
Az ezt követõ nyári és õszi idõszakban még további egy- esetleg két nemzedék fejlõdhet ki. Az októberben és novemberben rajzó lepkék délre, a fõ elterjedési területre vándorolnak. Esély van arra, hogy a bábok egy része a talajban marad és áttelel. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy hazánkban adódhatnak olyan körülmények, amikor két, esetleg három nemzedék fejlõdik ki és talán az áttelelés is sikeres lehet.
Elõrejelzés, védekezés A lepkék etológiájának ismerete alapján tudott, hogy a repülés az esti, alkonyati és éjszakai órákban zajlik, ezért lehetõség van fénycsapdák alkalmazásával a rajzás idõtartamának megállapítására és a rajzó egyedszám felmérésére. Az így kapott adatok támpontot jelentenek a várható lárva-kártétel idõpontjára és nagyságára.
helminthosporium turcicum elleni védekezés
A rovarokról ismert, hogy a nõivarú egyedek fajonként jellemzõ u. Ezeket az illatokat érzékelõ hímek keresik fel a nõstényeket kopuláció céljából.
Az ismeret úgy állítható az elõrejelzés szolgálatába, hogy kémiai úton azonosítják az illatanyagokat, azokat mesterségesen elõállítják és ragacsos csapdákba helyezve kiteszik a megvédendõ kultúrnövény állományába.
Az illat szétterjed a levegõben és megtévesztõ, de markáns információt hordoz a hímek számára, ezért azok a csapdára repülnek és ott a ragacsos anyagba tapadva elpusztulnak. Így jutunk a rajzás idõtartamára és a rajzó egyedszámra vonatkozó megbízható adatok birtokába. A rendelkezésre álló adatokra alapozva döntést tudunk hozni a védekezésre ill.
Az elõrejelzésre férgek cinkje védekezésnél vegyük figyelembe a biológiai ellenségek ragadozó poloskák egyedszámot szabályozó jelenlétét. Inszekticideket akkor alkalmazzunk állománykezelésre, amikor a lepkerajzást követõen kifejlõdött lárvanépesség várhatóan érzékeny termésveszteséget okoz.
A védekezés akkor lesz eredményes, ha az engedélyezett készítmények közül a kiválasztottat fiatal, - a növénybe még be nem rágott - hernyók ellen alkalmazzuk. Az amerikai kukorica bogarat elõször Coloradó államban találták meg és írták le ban. Kártételére elõször ben figyeltek fel az amerikai kukorica övezetben.
A rendszeres védekezéseket tól számítjuk, amelyek a kártételek megakadályozását célozták. A védekezések költsége jelenleg évente 1 milliárd dollárba kerül az USA-ban. Az amerikai kukoricabogár lárváinak kártételét az európai kontinensen ben helminthosporium turcicum elleni védekezés elõször Belgrád közelében.
Hazánkban az elsõ imágót ben fogták. Azóta a terjedés fokozatosan együtt jár a területhódítással és az egyedszám növekedésével, ami sajnálatosan termésveszteség okozásához vezet.
A hazai kukoricatermesztésünkre veszélyesnek tûnik a kártevõ várható felszaporodás esetén, ami védekezési kényszerrel jár együtt. Mindezekre figyelemmel a költségek növekedése a kukoricatermesztés biztonságát szolgáló ráfordítások növelését eredményezi.
A károsított növények köre Az irodalmi adatok ismeretében és a hazai helyzet alakulásából adódóan helminthosporium turcicum elleni védekezés tápnövénye a kukorica.
Leírások alapján azonban ismert az is, hogy esetenként a lucernát, tabletták a bél parazitái ellen napraforgót és az egyes dísznövényeket is tápnövényként hasznosítja. A fûfélék közül megtalálható a tarackbúzán, tõtippanon, a muhar helminthosporium turcicum elleni védekezés és a gabonafélék közül az árpán, búzán, valamint a rizsen.
Az érési táplálkozást folytató imágók felkeresik a tökfélék és a szõrös disznóparéj virágait is. A kártétel felismerése, a kárkép A tápnövények alapján megállapítható, helminthosporium turcicum elleni védekezés a lárva és helminthosporium turcicum elleni védekezés imágó oligofág táplálkozású.
A lárvák élettere filo platyhelminthes classe helminthosporium turcicum elleni védekezés talaj, tápláléka a kukorica gyökérzete.
A fiatal lárvák a kukorica vékonyabb gyökereit fogyasztják. Az idõsebb lárvák a pányvázó- vagy támasztó gyökereket teszik tönkre. A gyökérkártétel következménye, hogy a növények fejlõdésben visszamaradnak, esetleg elpusztulnak. A részleges gyökérpusztítás következménye a növények kidõlése és a hattyúnyak formában görbült szár kialakulása.
Súlyos gyökérkártétel esetén a növények elpusztulnak. A gyökérkártétel következménye másodlagos gyökérképzõdés is lehet, amikor azok barnás-pirosas színnel tûnnek szembe és fogékonyak lesznek a talajból támadó kórokozókra.
Kukorica, a takarmánygyártók szemszögéből
Az imágók érési táplálkozásuk során megnyúlt, szabálytalan lyukakat rágnak a leveleken, helminthosporium turcicum elleni védekezés kissé hasonlítanak a vetésfehérítõ bogarak kártételére. A bogarak a helminthosporium turcicum elleni védekezés a pollent fogyasztják és a csöveken a csuhélevelek alól sárga pirula férgek számára bibeszálakat.
A bibeszálak nagy részét, vagy sok esetben azok mindegyikét elfogyasztják. Olyan eset is elõfordul, amikor berágnak a csuhélevelek alá.
A bibekártétel következménye a megtermékenyítés elmaradása és ezért a hiányos magkötés következtében a csövek ablakosak lesznek. Fejlõdésmenetének éves alakulása Az amerikai kukoricabogárnak évente egy nemzedéke fejlõdik. Helminthosporium turcicum elleni védekezés telet tojás állapotban vészeli át a talajban, a talaj felsõ cm-es rétegében. Az áttelelt tojásokban helminthosporium turcicum elleni védekezés embriófejlõdés 11 oC talajhõmérséklet hatására indul megamit június-júliusban a lárvakelés követ.
A lárvák tápláléka a kukorica gyökérzete, amelyet fejlõdésük 3 hetes idõtartama alatt egyedszámtól függõ mértékben károsítanak. A lárvakelés elhúzódó jellegû, emiatt június augusztus ig találkozhatunk gyökéren táplálkozó egyedekkel. A fejlõdést befejezett lárvák talajrögökbõl összeragasztott bábbölcsõt készítenek a talajban és abban bábozódnak.
A bábok június Az imágók elsõ jelentkezése július közepén várható és gyakorlatilag attól számítva október elejéig találkozhatunk velük a kukoricán. Az imágó élettartama hét, amibõl a peterakás produktív szakasza ,5 hét. Az intenzív peterakás idõszaka augusztus elejétõl szeptember ig tart.
Ez alatt hogyan szaporodnak a schistosomiasis paraziták idõ alatt a megtermékenyített nõstény egyed petét rak a talajba.
A faj melegkedvelõnek tekinthetõ, de aktivitásához szükséges a levegõ relatív páratartalma is. A hímeka nõstények oC-on folytatnak intenzív élettevékenységet. Vizsgálatokkal igazolták, hogy az öntözéses termesztés kedvez a faj egyedszám növekedésének. Elõrejelzés, védekezés A kukoricatermõ területek talajából õsszel és tavasszal talajszonda segítségével a sakktábla-minta módszernek megfelelõ elrendezésben mintákat veszünk 20 cm mélységig.
A talajmintákat helminthosporium turcicum elleni védekezés szuszpendáljuk és magnézium-szulfát hozzáadásával biztosítjuk a tojások elválasztását az ásványi anyagoktól.
A védekezésre azokon a területrészeken kell felkészülni, helminthosporium turcicum elleni védekezés a mintákból 5-nél több tojást tudunk kimutatni. Az imágó egyedszám felmérésére 10x30 cm-es sárga színû, nem száradó ragasztóval bekent lapokat alkalmazunk, amelyekkel nyomon követhetjük a rajzó egyedek számát.
Az imágók gyûjtésére eredményesen használhatók a hazánkban kifejlesztett szexferomon ragacsos lemezcsapdák. Az egyedszám megállapítása növény-egyed vizsgálatával is megoldható a kora reggeli és a késõ esti órákban, amikor azok a növényeken, a címeren és a bajuszokon táplálkoznak. A csemegekukorica termesztõk esetében már az egy növényen táplálkozó 1 imágó is veszélyes lehet.
Azokon a területeken, ahol a kártevõ már jelen van, célszerû regenerációra képes toleráns hibrideket termeszteni. Fontos az agrotechnikai szempontból meghatározott idõbeni vetés, a harmonikus trágyázás és a sorközök kultivátorozása. Gondoskodni kell a gazdanövények - elsõsorban a gyomnövények - irtásáról és a silókukorica korai betakarításáról. Kerüljük a kukorica monokultúrában való termesztését! A külföldi tapasztalatok arról számolnak be, hogy monokultúrás termesztés esetén a vetõmagcsávázástól is várható eredmény.
Erre a célra a talajfertõtlenítõ szerek hatóanyagát használják az amerikai termesztõk. Eredményesek lehetnek az égetett gipszgranulátumokba felszívatott hatóanyagok, amelyek felszabadulása folyamatosnak tekinthetõ és így a lárvák táplálkozásának kezdetén még kielégítõ hatást adhat.
A hatóanyag ilyen módon történõ retardációja természetesen akkor eredményez kielégítõ hatást, ha annak felszabadulása és gázosodása folyamatos. Ezt az egyenletes talajhõmérséklet és talajnedvesség biztosítja. Kisebb hatásfoka van a kultivátorral a sorközök talajába bedolgozott inszekticid granulátumoknak.
Az elmúlt évek hazai tapasztalatai bizonyítják a kártevõ veszélyes egyedszámú felszaporodását, ezért számolni kell a várhatóan egyre nagyobb területen szükséges védekezések elvégzésével.
Elképzelhetõ az helminthosporium turcicum elleni védekezés elleni légi vagy hidastraktorral való védekezés is, aminek hatékonysága attól függ, hogy mennyire tudjuk szinkronba hozni a csúcsrajzással. Kuroli Géza 1.
