Meghatározza a szaprofitákat és a parazitákat. etk:targyak:mikrobiologia - SotePedia
- Élősködő – Wikipédia
- etk:targyak:mikrobiologia - SotePedia
- Új életformát fedeztek fel az emberi nyálban
- Pasziánsz gyémánt
- A vizsga előtt minden hallgatónak öt kérdésre kell válaszolnia.
- Platyhelminthes idegrendszer
- Pathogének I. - SotePedia
Új életformát fedeztek fel az emberi nyálban Pesthy Gábor Úgy tűnik, a parányi sejtek összefüggésbe hozhatók az ínybetegségekkel, a cisztás fibrózissal és a mikrobaellenes szerekkel szembeni rezisztenciával.
A kutatók nemrég fedeztek fel egy olyan parazita baktériumot az emberi nyálban, amely teljes mértékben más baktériumoktól függ, ezeket fertőzi meg.
Először sikerült olyan parazita baktériumfajt azonosítani, amely aktívan vadászik más baktériumokra. A kép meghatározza a szaprofitákat és a parazitákat Rocky Mountain Laboratories Eddig is ismertünk egyetlen olyan baktériumtörzset, amely képes megfertőzni más baktériumokat, de ez az úgynevezett Bdellovibrio, szabadon élő sejt, amely aktívan vadászik a zsákmányára.
A parazita növények a következőképpen csoportosíthatók az a és b pontok mindegyik esetben egymást kizáróak : 1a. Obligát parazita — olyan élősködő növény, amely gazdanövény nélkül nem képes a teljes életciklusát végigélni. Fakultatív parazita — olyan élősködő növény, amely gazdanövény nélkül is képes a teljes életciklusát végigélni.
Az újonnan felfedezett organizmusnak viszont nagyon kevés génje van, és teljesen a gazdaszervezettől, azaz más baktériumoktól függ az életben maradása, írja a New Scientist. Véletlen felfedezés A parazita — amely a jelek szerint még kártékonyabbá teszi a gazdáját az emberek szempontjából — azért kerülte el a figyelmünket egészen mostanáig, mert rendkívül nehéz laboratóriumban tenyészteni és tanulmányozni.
McLean és munkatársai akkor fedezték fel a baktériumot, amikor az emberi nyálban kerestek baktériumtörzseket.
Általában a kézi szedéskor és a szedőgép rázófejének rossz beállítása következtében ágak, gallyak törnek le, de gyakori jelenség a téli nagy hidegben, hogy az erős napsütés hatására a fák törzsének délkeleti részén fagyfoltok keletkeznek. A sebzett kéreg ezután elhal, megreped maga után vonva az alatta levő háncs és a kambium károsodását is. A fák törzse, gyökérnyaki része megsérülhet a kapa, a tárcsa vagy más talajművelő eszköz helytelen használatakor, állati kártevők így elsősorban a pockok és egerek károsítása következtében, de rengeteg nyitott sebfelület keletkezik a fákon a metszés során is. A roncsolt sebek eleve nehezen gyógyulnak.
A mintákból kitenyésztett összes faj DNS-ének elemzésekor egy rejtélyes genetikaianyag-töredékre bukkantak. Ezt az RNS-darabot korábban már más kutatók is felfedezték, de nem tudták meghatározni, milyen organizmustól származhat.
Először sikerült azonosítani McLean csoportja azonban most kimutatta, hogy ez az RNS egy olyan baktériumhoz tartozik, amely egy másik fajon Actinomyces odontolyticus él. Amikor a kutatók mikroszkóp alatt megvizsgálták ezt a fajt, észrevették, hogy a sejteket sokkal kisebb baktériumok borítják.
Ez az első olyan eddig felfedezett baktériumfaj, amely más baktérium parazitája. Eleinte az Actinomyces képes paraziták csapvízben a parazitákat, amelyek a külső membránjához kapcsolódnak, és táplálékot szívnak el a gazdaszervezettől.
A fertőzési folyamat vége felé lyukak jelennek meg a gazdasejt membránján és kifolyik a tartalma.
Nem tudja előállítani az aminosavait A parazita baktériumnak csupán génje van, és ez az első olyan meghatározott baktériumtörzs, amely képtelen előállítani a saját aminosavait az élethez nélkülözhetetlen fehérjék építőköveite helyett a gazdától nyert ellátásra támaszkodik.
Érdekességként megemlítjük, hogy a gazdabaktériumnak génje van. Emberi betegségekben is szerepet játszik Úgy tűnik, hogy a parazita baktérium az emberi betegségekben is szerepet játszik.
McLean elmondta, hogy nagy koncentrációban megtalálták az új baktérium örökítő anyagát ínybetegségben és cisztás fibrózisban szenvedő emberekben. Meghatározza a szaprofitákat és a parazitákat Actinomyces baktériumról tudott, hogy szerepet játszik az ínybetegségekben, de rendszerint kordában tartják őket a makrofágoknak nevezett fehérvérsejtek, amelyek bekebelezik és elpusztítják ezeket.
Az újonan felfedezett parazita baktérium szerepet játszik bizonyos fogíny betegségek kialakulásábanFotó: Szabó Gábor - Origo McLean elmondta, hogy bizonyíték van arra, miszerint a parazitákkal fertőzött Actinomyces baktériumok képesek elkerülni ezeket a makrofágokat és súlyosbítani az ínybetegséget.
Ráadásul úgy tűnik, hogy a fertőzött baktériumok ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben is.
