Ordit mint a faba szorult fereg jelentese, Faképnél hagy

Karácsony Szilvia, Fotók: Pixabay. Ugyan mindenki tudja, mit értünk az alatt, hogy valaki megüti a bokáját, ordít, mint a fába szorult féreg, vagy fabatkát sem ér, mégis kevesen ismerik, miből erednek ezek a mondások. Cikkünkben bemutatjuk néhány mai is gyakran használt szólás eredetét O.

Honnan ered? Ismert szólások, amiknek vicces története van!

Nagy Gábor : Mi fán terem? Megüti a bokáját Ma is gyakran használják, hogy valaki megüti a bokáját, ha valami olyan dologra készül, amiből jól nem jöhet ki. A szólásnak eredetileg mindkét jelentése megvolt: valaki ténylegesen beveri a bokáját, illetve meggyűlik a hatóságokkal a baja.

Már régen is inkább a második jelentés volt érvényben, mára azonban a hatóságok részéről fenyegető kellemetlenség jelentése is kezd háttérbe szorulni.

Eredeti formájában "megüti a lábát, megüti a szárát", valamint "megüti az inát" volt. Ezeket később teljesen kiszorította és felcserélte a boka, ami egy másik szólás — vagy inkább átkozódás — hatásának tekinthető.

Ordít mint a fába szorult féreg! Na de a féreg nem ordít! Akkor, hogy is van ez?

Nevezetesen a "szél üsse össze a bokádat! A szél akkor ütötte össze valakinek a bokáját, ha már az akasztófán lógott, így akinek ezt kívánták, azt akasztófára kívánták. Mára azonban ez a jelentése is elhomályosult, sőt ordit mint a faba szorult fereg jelentese el is tűnt.

Ordít, mint a fába szorult féreg Mai közkeletű használatában nem jelent mást, mint hogy valaki "kétségbeesetten, kegyetlenül ordít". De hallott már bárki is kétségbeesett kukacot ordítani?

Nos, a féreg nem csak az apró lárvát jelentette eredetileg, hanem kártékony vadállatot, különösen farkast, vagy nádi farkasnak is hívott aranysakált értették alatta.

Ordít, mint a fába szorult féreg

Az ország több vidékén is a farkast toportyánféregnek nevezték. A mai szólás két párhuzam alapján keletkezett: a "kocog, mint a fába való féreg" és az "üget, mint a farkas" mozgást kifejező jelentései alapján, illetve a "olyan keservesen tő'töm a napot, mint a fába szorult féreg" és a "kedvetlen, mint a verembe esett farkas" csapdába esést kifejező jelentései nyomán.

Magyarországot ugyan nem használtak farkasfogó fát, vermet azonban ástak, melybe beleesve és megsérülve kétségbeesetten ordított az állat. Szájba rág Szájába rágni valakinek valamely mondanivalót, fontos információt vagy üzenetet szokás, amire aztán később pontosan kell emlékeznie és lényeges, hogy az illető ne felejtse el azt.

A szólásnak ez a szűkebb értelemben vett használata azonban csak nemrég alakult ki, régebben, a XVI. Régi irodalmunk a "szorgalmasan oktat" és a "fejébe ver" kifejezésekkel együtt használta. Van azonban a szólásnak egy szó szerint értendő jelentése is. A csecsemők táplálása során régen az anyák vagy a dajkák nem ordit mint a faba szorult fereg jelentese anyatejet adtak a kicsiknek, hanem általuk előre megrágott ételt is.

Néprajzi leírások bizonyítják ezt a szokást. A szájába rág tehát eredetileg azt jelentette, hogy előre megrágott ételt ad a gyermek ordit mint a faba szorult fereg jelentese. Átvitt értelemben pedig olyan emberrel kapcsolatban használták ezt a kifejezést, akiről úgy gondolták, hogy nem képes a szellemi táplálékkal felnőtt ember módjára megbirkózni, előtte alaposan meg kell rágni — vagyis megmagyarázni — a számára ahhoz, hogy megértse.

Sorozatok, amik biztosan jókedvre derítenek karantén idején is

Bottal ütheti a nyomát Arra szokták mondani, akinek sikerült elillannia, megszöknie, de olyan dologra is használták, amit már hiába keres az ember, úgysem találja meg. Babonás hiedelem volt a régi időkben, hogy ártani lehet valakinek, ha a lábnyomán, ruháján valami varázslatot végeznek. Németországban például a tolvaj lábnyomába koporsószeget vertek, mert azt hitték, így a tolvaj meg fog halni. Egyes feltételezések szerint a szólás valószínűleg azután keletkezett, hogy a varázslások jelentését még őrizte a hagyomány, de magát a bűbájt már nem használták.

Ez a feltevés azonban hibásnak mondható, hiszen itthon nem sikerült kimutatni ilyen babonát, ami a távollevő személy lábnyomának megverésére vonatkozna. A hajtók ugyanis, hogy felzavarják a vadat, bottal szokták ütni a bokrot, avart, amikor azonban az állat már elmenekült, csak bottal üthették a nyomát. Fabatkát sem ér Mindenki ismeri a mondást, ami arra vonatkozik, hogy valami jóformán teljesen értéktelen.

De tű és féregkezelés jelent a fabatka? A ordit mint a faba szorult fereg jelentese vagy hogy régen mondták bapka, a valaha forgalomban volt pénznemek közül a legkisebb, legértéktelenebb. Ez a sziléziai és csehországi aprópénz annyira keveset ért, hogy gyakran három-négy darabot is adtak egy krajcárért.

Fából azonban még ez a pénz sem készült. Tulajdonképpen semmi köze sincs a fához, úgy kötődik csak hozzá, hogy az aranyhoz, ezüsthöz, rézhez, vagyis a korabeli pénzérméket adó fémekhez képest a fát tekintették legértéktelenebbnek. Burokban született Ez a szólás egy babonás eredetű kifejezés.

Ágrólszakadt ember

Olyan emberre mondták és mondjuk a mai napig, aki mindenben szerencsés és minden elsőre sikerül neki. Ez a - más nyelvekben ordit mint a faba szorult fereg jelentese megtalálható - kifejezés azonban egy félremagyarázott természeti megfigyelés alapján keletkezett.

Elő szokott fordulni, hogy a csecsemő a magzatburokban jön a világra, ami a méhen belül táplálta. Mikor ez leválik a méhről, megszűnik a ordit mint a faba szorult fereg jelentese táplálása és levegővel való ellátása. Ha sokáig tart a szülés vagy nem veszik le időben a megszületett csecsemőről a magzatburkot, a kisbaba könnyen meg is fulladhat.

Hogyan kerüljük el az újabb adósságcsapdákat?

Ez egy igen veszélyes jelenség, így aki burokban született az szerencsésnek számít, hogy életben maradt. Ezt a születést régen kedvező előjelnek tekintették, mert úgy látták, hogy az ilyen emberen nem fog a golyó, meglátja a földbe rejtett pénzt, de általában nagyon szerencsés lesz egész életében.

Honnan erednek a szólások/közmondások?

Később persze ebből is hasznot akartak húzni, ezért kitalálták, hogy ezt a burkot nem szabad eldobni, oltár alá kell tenni és misét mondani felette, majd a tulajdonosának magával kell vinnie mindenhová. Megpróbáltak ezzel kereskedni is, és úgy találták, hogy ha valaki pénzért vesz egy darabot egy ilyen burokból és amulettként magánál hordja, szintén szerencsés lesz. Később fokozatosan függetlenedett a szólás jelentése attól, hogy az illető valóban burokban született-e, és jó ideje már nagyon szerencsés embert jelent.

Felöntött a garatra Aki sok italt önt le a garatján, az ittas lesz, így a szólás jelentése "berúgott, részeg lett". A garat szó mai jelentése azonban alig több mint százéves csupán. Magát a szólást azonban már a XVII.

Kapcsolódó oldalak

A garat eredeti jelentésében — amikor a szólás is keletkezett — a malom egyik alkatrészét jelentette, az alul és felül nyílt, lefelé szűkülő faszekrényt, amelybe a megőrlendő gabonát betöltötték és amin keresztül a gabona eljutott az őrlő szerkezetbe. Mivel a garat magason volt, innen ered a felöntés. Tréfás átvitt értelmét tehát magáról a mozdulatról is kaphatta, ahogy az ember magasra emelve önti magába felülről az italt, illetve mert a részeges ember kettőspont tisztít méregtelenítő mellékhatások is olyan feneketlen, mint a malom ezen alkatrésze.

Szóláseredettan Hogyan ordít a fába szorult féreg?

Ez a kifejezés régen is igen elterjedt volt, a garat szó orvosi műnyelvbe való beemelésével azonban még inkább érthetővé vált a szólás. Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat! A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére. Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek.