Trichinella pseudospiralis, A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de járványtól nem kell tartani
A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de járványtól nem kell tartani A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de bélféreg dieta nem kell tartani Trichinella pseudospiralis sertések is fogékonyak a fertőzésre, járványtól nem kell tartani.
De a háztáji vad húsfeldolgozás kockázatos. Nem csak az afrikai sertéspestis ASP az egyetlen olyan betegség, ami a vad- és a sertésállományban előfordulhat.
Néhány hete jelent meg a bama. Hazánkban három Trichinella-faj Trichinella pseudospiralis britovi, Trichinella spiralis, Trichinella pseudospiralis fordul elő és okozhat fertőzöttséget. Közülük a Trichinella spiralis olyan fonálféreg, amely valamennyi gerinces fajban megtelepedhet, de legfogékonyabb iránta a sertés, a rágcsálók patkány, egér és az ember.
A fertőzés forrása mind embernél, mind trichinella pseudospiralis, minden esetben a Trichinella-lárvákat tartalmazó nyers hús, illetve nyershús-készítmény füstölt, pácolt. Az ember elsősorban a vadon élő, fertőzött állatok nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsának elfogyasztását követően betegszik meg.
Mint a hatóság a NAK érdeklődésére elárulta, a fertőzöttség nemcsak Baranya megyében, hanem az ország legtöbb megyéjében előfordul, bár gyakorisága megyénként eltérő.
A NÉBIH óta zajló adatgyűjtése alapján általában a vaddisznó-állomány 0,02 százaléka fertőzött, emiatt a vaddisznók Trichinella-vizsgálatára fokozottan oda kell trichinella pseudospiralis. A fertőzöttség vadon élő állatokban viszonylag gyakori, trichinella pseudospiralis hatóság szakemberei a vaddisznókon kívül rendszeresen észlelik aranysakálokban és rókákban: előbbiek 12, utóbbiak 2 százaléka fertőzött Trichinella-fajokkal.
Nem az afrikai sertéspestis ASP az egyetlen olyan betegség, ami veszélyezteti a vad- és a sertésállományt. Bár a sertések is fogékonyak a fertőzésre, járvány kitörésétől nem kell tartani.
Vaddisznóban az és között összesen 32 esetben észleltek fertőzöttséget. Mivel a fertőzésre fogékony a sertés is, a NÉBIH megnyugtatásul közölte: az állategészségügyi szolgálat több évtizedes munkájának köszönhetően a nagyüzemi sertésállományok mentesek a Trichinella-fertőzöttségtől.
Nyers hús paraziták
Azonban — tették hozzá — a parazita szórványosan háztáji sertésekben előfordulhat: az elmúlt tíz trichinella pseudospiralis mindössze egy alkalommal észleltek fertőzöttséget, még ben a békési Medgyesbodzás-Gábortelepen. A Magyar Állattenyésztők Lapjában ben megjelent tanulmány szerint Medgyesbodzáson trichinella pseudospiralis helyi vadőr trichinella pseudospiralis állományából származó sertésből készített nyers, füstölt kolbász okozta családi Trichinella-járvány vizsgálatát végezték el, és mint kiderült, vadőr által kilőtt, fertőzött, vadon élő állatokból származó, a háziállatokkal trichinella pseudospiralis maradék volt a trichinella pseudospiralis ok.
Emiatt meg kell akadályozni, hogy a sertések a vadon élő állatok tetemeihez hozzáférjenek. Ennek legbiztosabb módja a zárt tartás, melynek során kiemelt figyelmet kell fordítani a rágcsálóktól mentes környezet kialakítására és fenntartására.
A Trichinella-fertőzöttség több megyében is előfordul, de járványtól nem kell tartani
A hatóság megemlítette, hogy itthon is — a fogyasztási trendek átalakulásának megfelelően — növekszik a kereslet az organikus körülmények között tartott haszonállatokból származó bioélelmiszerek, így a természetes módon tartott trichinella pseudospiralis — főleg a mangalicákból trichinella pseudospiralis készített termékek iránt.
A NÉBIH szerint a mangalica fajtájú állatok azonban trichinella pseudospiralis tartási és takarmányozási körülményeknek betudhatóan jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint trichinella pseudospiralis zárt pl.
A hatóság kiemelte, amennyiben az ilyen módon trichinella pseudospiralis sertések Trichinella-vizsgálata a vágáskor nem történik meg és nyershús-készítményeket trichinella pseudospiralis, kolbászt készítenek az állatokból, az komoly veszélyt jelent a fogyasztóra nézve.
Ami pedig a védekezést illeti: NÉBIH kiemelte, a házi sertésvágások, valamint a vaddisznók otthoni, magáncélú feldolgozása során a Trichinella-vizsgálat elvégeztetése csak ajánlott. Aki biztos akar lenni abban, hogy a levágott sertés vagy a kilőtt vaddisznó izomféreggel nem fertőzött, kérheti a vizsgálat elvégzését.
Hozzátették, a parazita csak nyers vagy trichinella pseudospiralis megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos — 60 Celsius-fokon, 10 percig tartó — sütés, főzés illetve fagyasztás fokon, nap alatt hatására elpusztul. A hivatal szerint minderre a házi kolbásztöltés idején, a nyers hús kóstolgatásakor érdemes erre gondolni!
Fejlődési ciklusa[ szerkesztés ] A nyers vagy kezeletlen, fertőzött hús elfogyasztása után az esetlegesen bennük lévő izomtrichinella-lárvák befurakodnak a bélnyálkahártyájába, itt vedlenek, és 40 óra múlva elérik teljes fejlettségüket a férgek. Kifejlett egyede az ún. A béltrichinák ivarosan szaporodnak, a trichinella pseudospiralis elevenszülők.
A NÉBIH bevezetett és rendszeresített hatósági trichinella pseudospiralis a trichinellózis elterjedésének megelőzése érdekében. Mint közölték, Magyarországon a Trichinella-fertőzöttség megállapítása évente néhány trichinella pseudospiralis történik vaddisznó-mintákból.
A vágóhidakon levágott minden egyes trichinella pseudospiralis, illetve a vadfeldolgozókba beszállított minden vaddisznónál kötelezően el kell végezni a Trichinella-vizsgálatot — ezekből a létesítményekből kizárólag Trichinella-negatív eredményű hús kerülhet ki. Így, jegyezték trichinella pseudospiralis, fontos, hogy sertéshúst, illetve vadhúst csak ellenőrzött helyről, kereskedelemben vásároljon a fogyasztó.
Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis null Trichinella pseudospiralis Dögevéssel terjed a fonalféreg nébih élelmiszer tudomány parazita vaddisznó róka trichinella trichinellosis Trichinella-helyzetkép: Dögevéssel terjed a fonalféreg Az alábbiakban a mintegy ezer vaddisznó és több mint vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány megállapításait foglaljuk össze. A trichinellák a legelterjedtebb állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek.
További részletek a védekezésről ide kattintva érhetőek el.
