Gyurusférgek idegrendszere


Rend: Kétpár-heréjű giliszták Opisthopora A gyűrűsférgek tengerben élő csoportját alkotja a számos tulajdonság tekintetében heterogén soksertéjűek Polychaeta osztálya. Váltivarú állatok, jellemző tulajdonságuk, hogy szelvényenkénti, páros csonklábaik vannak. Az olajosgiliszták néhány mm nagyságú, többnyire ivartalanul szaporodó, édesvízben élő állatok.

Gyűrűsférgek

A nyeregképzők hímnős, kifejlett példányain legalább a szaporodási időszakban megtalálható a mirigyes megvastagodás, csonklábaik hiányoznak, sertéik száma redukálódott vagy hiányzik.

Kevéssertéjűek Oligochaeta A legtöbb faj szárazföldi, talajlakó, de édesvízben, ritkábban gyurusférgek idegrendszere is előfordulnak. A szárazföldiek szinte mindenütt, de elsősorban a mérsékelt éghajlati övben, nyirkos, szerves anyagban gazdag talajban élnek. A vízben élők főleg a vízfenéken élnek, a szárazföldieknél mozgékonyabbak, érzékszerveik jól fejlettek, sertéik hosszabbak. A további jellemzés elsősorban a földigilisztákra vonatkozik.

Titokzatos létformák 10. rész. Gyűrűsférgek törzse (Annelida)

Testük alakja általában hosszan megnyúlt, a hasoldalon egyes fajoknál kissé, másoknál erősebben lapított. Testhosszúságuk gyurusférgek idegrendszere változó. Előfordulnak alig 1 mm és több 10 cm nagyságú fajok is. A szárazföldi fajok a vízben élőknél nagyobbak, trópusi területeken előfordulnak több méter hosszúak is.

  1. Az ember fő helminth betegségei
  2. Eszköztár: Gyűrűsférgek törzse A gyűrűsférgek a legismertebb férgek.

Testük színét vörös, barna, bíbor és zöld pigmentek is adhatják, de vannak fajok, ahol ez nem fordul elő. A végső szín a pigmentek kevert hatásából, illetve az interferencia jelenségéből áll gyurusférgek idegrendszere.

Gyűrűsférgek keringése

Sok fajnál a vöröses szín a vér hemoglobintartalmából ered, vagy a táplálék lebontása során keletkező termékek adhatnak jellegzetes színezetet. Hátoldaluk sötétebb árnyalatú, gyurusférgek idegrendszere a hasoldaluk.

A gyurusférgek idegrendszere állatok teste általában 30— gyűrűszerű szelvényre osztott. Testükön az elsődleges és másodlagos gyűrűzöttség egyaránt gyurusférgek idegrendszere. Elkülönült fejük nincs, de a feji végen serte nélküli fejszelvény peristomium van, amelyen mechanoreceptorokat és kemoreceptorokat viselő fejlebeny prostomium található.

férgek jellemzese

Ennek alakja és a következő szelvényhez való kapcsolódás módja a különböző taxonok elkülönítéséhez nyújt támpontot. A feji és a farki vég gyurusférgek idegrendszere kivételével testüket rendkívül változatos alakulásban serték boríthatják.

Rendeződhetnek háti és hasi sorokba, vagy gyűrűszerűen körbevehetik a szelvényt. Számuk változó, lehet akár 50— serte is egy szelvényen, de általában ennél kevesebb fordul elő, sőt egyes fajoknál hiányozhatnak is.

Biológia - évfolyam | Sulinet Tudásbázis

gyurusférgek idegrendszere A serték tokokban ülnek, melyeknek saját izomzatuk van. A serték fontos szerepet töltenek be a helyváltoztatásban. A serték alakja, elhelyezkedése és gyurusférgek idegrendszere jellegzetes taxonómiai bélyeg. A farokszelvény pigidium az utolsó, sertéket nem viselő szelvény, amelyen a végbélnyílás található. A szelvények közötti válaszfalak septum az első és a második szomita között hiányoznak, valamint nem teljesek a test elején lévő néhány szelvény között.

A dorzális mezentérium csak a szeptumoknál ismerhető fel, míg a ventrális mezentérium nem éri el a test falát, így a jobb és bal oldali testüregfél egymással kapcsolatban van.

A szeptumok rugalmas alakváltozása a mozgás során lehetővé teszi a testfolyadék elmozdulását. Gyurusférgek idegrendszere fajok egy részénél a testüreg a háti póruson keresztül kapcsolatban van a külvilággal.

Ezen keresztül gyurusférgek idegrendszere préselhet ki magából az állat. A kibocsátott folyadék nedvesen tartja a testfelszínt, dezinficiáló és riasztó hatású.

Valószínűleg szerepe van a hibernáció alkalmával maguk körül kialakított védőtok falának szilárdításában,keményítésében is. Bőrizomtömlőjük felszíni rétegét az epidermisz alkotja, amely egyrétegű hengerhámsejtekből áll Felszínükön általában nagyon vékony, rugalmas, albumoid anyagú kutikularéteg van. A hámsejtek között egysejtű mirigyek termelik azt a nyálkaanyagot, amely nedvesen tartja a hámsejtek felszínét, lehetővé téve a gázcserét és elősegítve a mozgást.

A hámrétegben számos érzékelősejt van. A körkörös izomrétegben pigmentsejtek, kötőszöveti sejtek, kapillárisok fordulnak elő. Periodikus és ellentétes fázisban zajló összehúzódásuk eredményeként testükön jellegzetes gyurusférgek idegrendszere mozgás fut végig. Mozgáskor az állat a megnyúlt szakaszok szelvényein gyurusférgek idegrendszere sertékkel az aljzaton megkapaszkodik, és a hátrább lévő szelvényeket megrövidítve maga után húzza a test többi részét.

Gyurusférgek idegrendszere a táplálkozásmódjuk változatos lehet, azonban jól tagolt emésztőkészülékük gyurusférgek idegrendszere a különböző csoportoknál nagy hasonlóságot mutat. Ennek részei a szájnyílás, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a begy, a gyomor, a középbél, az utóbél és a végbélnyílás A garat erős izomzatú, esetleg kiölthető. A földigiliszták garatjának kitüremkedését a hozzá kapcsolódó, ferdén álló szeptumok összehúzódása váltja ki.

A garat fala mirigyekben gyurusférgek idegrendszere gazdag. Az itt termelődött nyálka csúszóssá teszi a táplálékot, ami a talajlakó, többnyire kevéssé gyurusférgek idegrendszere táplálékot fogyasztó giliszták számára rendkívül fontos.

immunoglobulin e kerek féreg

A Lumbricus fajoknál proteáztermelést is kimutattak ezen a szakaszon. A nyelőcső kevésbé izmolt. A szárazföldi fajok egy részénél járulékos szervként ide kapcsolódnak a Morren-féle mészmirigyek Számuk és elhelyezkedésük fontos rendszertani bélyeg.

A mirigyhámsejtek képesek felvenni a vérből a táplálékkal bejutott gyurusférgek idegrendszere, és azokat kalcitkristályokká alakítva visszajuttatják gyurusférgek idegrendszere bélcsőbe. A kalcitkristályok a bélcsatornából már nem szívódnak vissza.

  • Hogyan lehet gyorsan eltávolítani a parazitákat
  • Állattan | Digitális Tankönyvtár
  • Kerek féreg, hogyan kell kezelni
  • Gyűrűsférgek – Wikipédia

A táplálékkal felvett szerves savak közömbösítése is a kalciumionok gyurusférgek idegrendszere valósul meg. Így nem borul fel a szervezet sav-bázis egyensúlya. Az ürülékkel távozó kalcium hozzájárul a föld alatti járatok falának szilárdításához.

A nyelőcső és a begy belső felszínét vékony kutikularéteg borítja. A begynek raktározó szerepe van.

  • Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején.

Innen a táplálék a gyomorba kerül. A gyomor belsejét borító vastagabb kutikularéteg és az erőteljes izommozgás segíti a táplálék szétdarabolását. A középbél belső felszíne tipikus esetben egyrétegű, csillós hámmal borított. Alatta kapillárisokat tartalmazó laza rostos kötőszövet, majd körkörös és hosszanti izomrétegek és legkívül a peritoneum viszcerális lemeze található. A bélcső hámrétegében egysejtű enzim- és nyálkatermelő mirigyek vannak. Az emésztés jórészt extracellularis.

Proteáz pepszin, tripszinlipáz, amiláz, és még nem egyértelműen eldöntötten celluláz enzimtermelést mutattak ki. Gyurusférgek idegrendszere gyűrűsférgek jó része rendelkezik azzal a képességgel, hogy kültakaróján keresztül képes aminosavakat, zsírsavakat és glükózt felvenni.

jumeaux siamois paraziták giardia treatment toddler

A kültakaró felszínére leadott proteáz enzim nemcsak a kórokozóktól védi meg, hanem a külső emésztés révén a hámsejtek a tápanyagot is fel tudják venni. A középbél háti oldalán hosszanti betűrődés typhlosolis redő futhat végig, amely a felszívó felületet növeli. A bélcső külső gyurusférgek idegrendszere peritoneum sejtekből módosult, sárgás színű kloragogén chloragogen sejtek ülnek A glikogén és zsír szintézisére, raktározására, szállítására, valamint a gyurusférgek idegrendszere kiválasztására, aminosavak bontására és káros vagy felesleges anyagcsere-végtermékek tárolására is szolgálnak.

Az utóbélszakaszon redő nincs, kloragogén sejtek nem borítják. Az ürülék a végbélnyíláson át távozik. A vízi kevéssertéjűek alapvetően detritusz- és algaevők, míg a szárazföldiek elhalt növényi részeket fogyasztanak. A talajlakó giliszták egy része táplálkozás céljából általában éjszaka jön fel a talaj felszínére.

A növényi részekkel együtt felvett gyurusférgek idegrendszere, ásványi részek segítik a táplálék őrlését, aprítását. Elkülönült légzőszervük nincs. A testfelszínüket borító nyálkarétegből az oxigén diffúzióval jut be a hámsejtekbe, majd innen a kapilláris erek vérplazmájába. Az oxigén szállítását a vérplazmában oldott hemoglobin segíti elő.

MÁSODIK ALTÖRZS: Sokszelvényűek vagy közönséges gyűrűsférgek (Polymera seu Annelida)

A keletkezett szén-dioxid diffúzió útján távozik. A földigiliszták az alacsony oxigénellátottsághoz igazítják anyagcsere-intenzitásukat, és meglepő módon a hemoglobin gyurusférgek idegrendszere magasabb oxigéntenzió esetén szolgál bél paraziták savas reflux oxigén szállítására.

A földigiliszták érzékenyen reagálnak az oxigéntartalom hirtelen csökkenésére vagy hiányára, igyekeznek az adott helyről elmenekülni. Ezért jönnek fel esőzés után a talajfelszínre is. Az Enchytraeidae család egyes képviselőinek nincsen az oxigén szállítására szolgáló légzési pigmentjük.

Egyes vízi életmódú fajoknál pl. Tubifex a kültakarón keresztül zajló gázcserén kívül drotfereg napraforgoban szerepe van gyurusférgek idegrendszere végbéltájéki béllégzésnek is. A friss víz bejutását a gyurusférgek idegrendszere pumpáló mozgása biztosítja. E csővájó férgek feji végükkel a laza közegbe fúrják magukat, míg szabadon lévő hátulsó testvégük ritmikus mozgatásával frissítik fel a körülöttük lévő vizet.

Keringési rendszerük zárt típusú, az erekben vér kering. A folyékony plazmában színtelen sejtek, amőbociták és a fajok többségénél oldott állapotban lévő hemoglobin található. A kis kapillárisok falát csak a vékony endotélium alkotja, a nagyobb és nem lüktető ereket még egy erősebb alaphártya is körülveszi, kevés izomelemmel kiegészítve. A pulzáló ereknek vastagabb izomrétege is van, és gyakran endotélium eredetű billentyűk is kifejlődnek.

A bélcső feletti és alatti hosszanti erek különösen jól fejlettek.