Melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva,


Az idetartozó állatok túlnyomórészt az édesvízben élnek. Hosszúságuk a cm-t ritkán haladja meg, túlnyomórészük azonban mikroszkopikus nagyságú, 1–2 mm méretű állat.

Tartalomjegyzék

Testük ritkán lapult el, rendszerint hengerded, lapos alsó oldallal. A laposféreg-alakot kevés állat őrzi meg, legtökéletesebben még a Mesostoma nemzetség; a Mesostoma Ehrenbergin-i pl. A bélcső változatos alakú nyeldeklővel, vagy garattal van ellátva.

Maga az emésztő bél egyenes, rendszerint pálcika formájú a Rhabdocoelákban és lebenyezett, vagy szabálytalanul öblösített az Allöocölákban. A szájnyílás rendszerint a hasoldalon található és helye igen nagy mértékben változik, nyílhat a száj a mellső testvégre, a test közép tájára s jóval hátrább, a test utolsó harmadában.

Az ivarszervek szájadzására vonatkozólag ugyanezzel a változatossággal találkozunk, egybeeshet a szájnyílással s viszont a szájnyílás és a farkvég között minden helyzetben található.

Mesostoma lingua a Magyar Alföldről, élő állatokról készítet nagyított fénykép.

Több Mesostomában és Castradában tapasztaljuk azt a különleges jelenséget, hogy a testnek egyetlen nyílása van s hogy így valóságos szájtájéki kloáka alakul ki, amennyiben a garattáska folytatásában először a kiválasztó szervek szájadzanak, azután pedig az ivarrés a szájnyílással együtt torkollik a test felületére.

Az állatoknak az agyduc előtt, néha arra ráplántálva rendszerint egy pár szemük van. Microstomum lineare Müll. Az anya először két fő, ezek két másodrendű egyedre oszlottak, amelyek már befűződéssel el is vannak különítve.

Bemutatás "laposférgek". Fokozat ciliáris férgek ciliáris férgek bemutatása

A további oszlások harántsövényekkel jelezve. A Stenostomum leucops Dug. A szájnyílás közelében, a hasi középvonalban különleges nyálkamirigyek szájadzanak, melyek egyik-másik állatban, mint pl. Az ide ömlő nyál szívós, az állatok mögött fonal képében marad el s egyrészt arra használható, hogy az állatok annak segítségével tárgyakról, vagy a melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva tükörhártyájáról, mint turisták a mászókötélen, vagy pók a fonalán leereszkednek, illetőleg annak segítségével a vízben függeszkednek, miként azt a ábra a Mesost.

Ehrenbergiiről oly szépen mutatja. Ebből világos, hogy a fonómirigy a legkezdetlegesebb formákban már örvényférgekben kifejlődik.

Egyik-másik Mesostomán figyeltem meg azt, hogy ugyanezt a függeszkedő fonalat a pók módjára ragadozásra is felhasználja. A fonal ugyanis ragadós, s ha az állat közvetlen közelében tapad meg rajta valami rákocska s elkezdi a fonalat rángatni, a különben tárgyak látására képtelen állat azonnal az áldozat után kapkod és azt mindjárt el is fogja. A víz tükörhártyájáról nyálkán alácsüngő Mesostomum ehrenbergii, mindkét állat rákocskát fogott.

Steinmann-Bresslau: Die Strudelwürmer Az idetartozó fajok száma megközelíti a at, melyek túlnyomórészt édesvizeinket népesítik be, kevés a nedves földben és néhány faj a tengerből is ismeretes.

Magyarország édesvizei rendkívül gazdagok egyenesbélű férgekben. Gazdagok azonban a kiszáradásra ítélt vizek is Örvényférgekben.

Olisthanella hungarica Gelei eredeti a Gelei doktori értekezéséből. Egyik honi fajunk az Olisthanella hungarica Gelei melyet Kolozsvár környékén, a kerékvágásban meggyülemlő vízben fedeztem fel, az Melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva és a Dunántúl hirtelen beszáradó pocsolyáiban, melyek minden esőzés után újra, meg újra melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva, mindenfelé honos.

Ez az állat 7–8 nap alatt befejezi a fejlődését s ezen időn belül újra tojásokat rak. Ez a gyors fejlődés képesíti arra, hogy az állat a beszáradást elviselő kerekesférgekkel és makrobiotusokkal nagyobb kövek, sziklák vájulatában meggyűlő esővízben is fenntartja faját. Egyenesbelű örvényférgeinket faunánk nagy gazdagsága miatt is kevéssé ismerjük.

A piciny állatok felismerése nagy nehézségekbe ütközik, a buvár állandóan a nagyító használatára van utalva, melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva igen gyakran a felismeréshez az sem elegendő, hogy a meghatározásra a kissé szétlapított állatnak ivarszerveit is figyelembe veheti, hanem kénytelen metszeteket készíteni a különben is igen piciny állatokból.

Ennek az a kellemetlen következménye van, hogy még az állatokat ismerő szakbúvár sem tudja a szabad szemmel való vizsgálat alapján, hogy milyen fajokat gyüjtött be gyüjtőhálója segítségével.

Szerkesztő:Fehér Zoltán/állatvilág

Valamennyi nemzetség fajai között legnagyobbra nőnek a Mesostomák. Ezeknek az állatoknak a szája rendszerint a has középpontján fekszik, a fajok szerint a középtől keveset előre, vagy hátra tolódva.

melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva giardia canis

A szájüregben gömbölyded boglárszerű garat, vagy nyeldeklő alakul ki, mely a szájon kiölthető és az áldozat megragadására, vagy kiszívására igen alkalmas. Valamennyi között legszebb és átlátszósága alapján legcsodálatosabb a Mesostoma Ehrenbergii Fockemely a hegyvidék tisztavizű, kisebb tócsáiban éppúgy honos, mint az Alföld kisebb-nagyobb tavaiban. Rendszerint már tavasszal megjelenik az első hóolvadás után vagy tavaszi áradások kapcsán elárasztott réteken, legelőkön, vagy pediglen agyagos fenekű, náddal és kákával benőtt tavainkban.

Ez az üvegszerűen áttetsző és könnyen szakadozó állat arról is nevezetes, hogy lapos, nyelvszerű testével piócamódra kígyózva, szabadon is tud úszni. Ez pedig igen ritka jelenség az örvényférgek világában.

melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva

Az állat csillói segítségével csak fiatal korában úszik szabadon a vízben. Később az öregebb példányok már csak csúszni tudnak az alzaton, vagy az akváriumedény falán s amennyiben azt látjuk, hogy a vízben ide-oda csavarodva mégis melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva lebegnek, tévedünk, mert ilyenkor mindig melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva csüngnek a víz tükréről, vagy vízi tárgyakról alá.

Az idetartozó állatok túlnyomórészt az édesvízben élnek. Hosszúságuk a cm-t ritkán haladja meg, túlnyomórészük azonban mikroszkopikus nagyságú, 1—2 mm méretű állat.

Ha azonban megzavarjuk a férget, vagy ha a vigyázatlanul mellette úszó bogár megrugdossa, akkor megrázkódik és pióca módjára kigyózva, hullámozva gyorsan tovairamodik. Messzi azonban ilyenkor sem halad, hanem nyugodt testtel nemsokára csillóival csúszó mozgásra térvén át, a vízben csendesen férgek elleni komplex készítmények. Rendkívül érdekes dolog megfigyelni azt, hogy a Mesostomák hogyan fognak el nagyobb vízibolhákat, vagy kagylós rákokat.

Navigációs menü

A Mesostoma Ehrenbergii abban a pillanatban, amidőn a zsákmányt éppen hatalmába ejti, testét hasoldala felé olyanmód görbíti meg, mint ahogy mi a tenyerünket valamely, a falon vagy az asztalon mászkáló légy elfogására kissé összegörbült helyzetbe előkészítjük.

Az ilyenképpen háromnegyed részről megölelt rákocska az első pillanatban keményen rugdalózik, menekülésével azonban csakhamar aláhagy. A melyek vannak az emberi kerekesférgek tojásaival borítva ugyanis közben benyálkázza ragadós nyálkával az állat tüskés lábait, másrészt pedig rhabditiseinek nagy tömkelegét lövöldözi rá, melyek szintén össze-vissza ragasztják és megbénítják az áldozatot. Erre a Mesostoma piciny garatját kifordítja, ráilleszti az áldozat bőrére és azt vampír módjára kiszívja.

Amint ez a munka megkezdődik s az áldozat nedvei szétáradnak a környező vízben, azonnal seregestül jelennek meg a legkülönfajtább mesostomák és azok is békésen részesednek a vendégségben. Sajátságos dolog, hogy ezen a közös lakomán, amely mindennemű örvényféreg békés természetét jellemzi, sose verekednek össze az állatok, noha a természet terített asztalánál nem is egy fajbeliek kerülnek össze.

MÁSODIK REND: Egyenesbelűek (Rhabdocoelida)

Mesostoma ehrenbergii Focke. Az egyenes bélcső 4 és a kiválasztó csőrendszer 3 az élő állat után. Zoologie, Bd. Steinmann-Bresslau: Die Strudelwürmer A helyváltoztatás szempontjából még különlegesebb lény, mint az Ehrenbergii, a kb.

giardiasis a szájban hogyan lehet eltavolitani a helmintakat a testbol

Az állat alakja a képen könnyen tanulmányozható. Ha az állatot szipókával kihalásszuk és az óraüvegecskében kevés vízzel borítva vizsgáljuk, egészen vékonynak és laposnak tetszik. Ha azonban nagyobb mennyiségű vízben szabadon tud úszni, akkor a hátoldal szélén azonnal két uszonyszerű lebeny jelenik meg, amely, mint ábránk mutatja, a hegyesre kihúzott fejtől az ugyanilyen farkvégig halad hátra.